Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Az indirekt beszédmód öröme

Többször tapasztaltam, hogy amikor közvetett beszédmódra váltok, olvasóim egy része összezavarodik és vagy a logikai következetességet keresi a szövegeimben, vagy a világos, egyértelmű állásfoglalást a valóság mellett. És mivel az írásaim zömében törekszem a valóság melletti világos, egyértelmű állásfoglalásra, nem is teljesen indokolatlan ez az elvárás. Előbb-utóbb azonban bekopog az én ajtómon is egy szürke köpenyes varázsló, és hív, hogy hagyjam ott a biztonságos egyértelműséget, induljak felfedezőútra, nem tudva, hogy az pontosan hová is vezet. Ekkor válik a nyelvi kifejezésmódom nehéz, kalandos úttá biztonságra vágyó olvasóim számára is, akik ha nem figyelnek, könnyen eltévednek, vagy talán el sem indulnak velem.

bővebben

Lehetnek-e megbízhatók a történeti Jézusról szóló emlékek?

Az apostolok hagyománya c. könyvemben többek között azt a kérdést járom körül, hogy vajon megbízható-e az egyház legkorábbi ismert hagyománya, az apostolok bizonyságtételére épülő újszövetségi hagyomány. Ez szorosan kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy vajon lehetnek-e egyáltalán megbízhatók az emlékek. Ha ugyanis nem emlékezhetünk biztosan semmire, akkor az apostolok emlékei sem lehettek teljesen megbízhatók, amikor azokat írásba foglalták. Jogos tehát a kérdés: az emlékekről szerzett lélektani ismereteink fényében lehetnek-e megbízhatók a történeti Jézusról szóló apostoli emlékek?

bővebben

Egy bátor hölgy?

A New York-i metrót olyan hirdetések lepték el (nem az ajtón, hanem a hirdetési felületen, körbe az egész kocsiban), amelyek a különböző szexuális szokások helyességét propagálják, meglehetősen explicit módon. A hirdetések mögött az OKCupid nevű weboldal áll, és a panszexuális életmódtól a nem-monogám szexig sokféle pózban és sejtető nyelvezettel mutatják, hogyan szeretheti egymást két vagy több ember. És hogy ez oké. Mondhatnánk, hogy ebben nincs is semmi különös, ez mindennapos, hiszen nyugaton lassan hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy mindent, de tényleg mindent eláraszt az LMBTQ-propaganda, és viszi magával a gyermekeiket. Most viszont valami megtörte a mintát.

bővebben

Miért beszélünk ennyit az LMBTQ-témáról, ha a lakosságnak mindössze 2-5%-át érinti?

Néhány pontban hadd válaszoljam meg a címben feltett kérdést.

1) Először is: bár a 2-5% sem kevés, a téma nem csak ennyi embert érint, hiszen ott vannak a családtagok, barátok, osztálytársak, rokonok, munkatársak, gyülekezeti tagok stb., akiket közvetve szintén érintetteknek nevezhetünk. Nekünk minden ember számít, és most az ő lelkükért folyik a harc. De ami a fontosabb: ez az arány akár a többszörösére is nőhet, ha a gender mainstreaming szabad utat kap egy országban. A Gallup 2020-as felmérése szerint az USA-ban az Y-generáció körében 9.1%-ra, a Z-generációban 15,9%-ra ugrott azok számaránya, akik LMBTQ-identitásúnak vallják magukat. Egy másik felmérés szerint Amerikában a 25 év alatti lányok között ez már 30%, ami egészen döbbenetes adat. Angliában pedig az elmúlt évtizedben 4400%-kal nőtt a nemváltásra jelentkezők száma. Nem pusztán az arányok aggasztóak, de maga a trend is.

bővebben

Sorozat az istenképű emberről

Jakus Ágnes, a parokia.hu újságírója álmodta meg azt a hatrészes cikksorozatot, amiben néhány cikk megírásával én is részt vettem. A miniprojekt célja az volt, hogy az ember istenképűsége fényében beszéljünk a keresztény életről, a kreativitásról, a megszentelődésről, az egyházról, az imádságról és az ember világban betöltött küldetéséről. Örömmel írtam meg a rám bízott cikkeket, mert a témafelvetés szerintem is fontos és kiemelt figyelmet érdemel. A megvalósult kereszténységből ugyanis gyakran hiányzik a szó legszorosabb értelmében vett emberség, ami nélkül pedig nincs egészséges, igaz lelkiség. Ági az első cikket Hamar Danira, a másodikat Földesi Barnabásra, a többit rám bízta. Jó szívvel ajánlom a sorozatot, szerintem érdemes elölről, egészében végigolvasni!

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK