Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Elmélkedések

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (22) – Kegyelmet szerez nektek

„Mivel csonkák és fogyatékosak, nem szereznek kegyelmet nektek.” (3Móz 22,25b2)

Hogy kapcsolódik a hibátlanság a kegyelemhez? A mondatban szereplő rácáh (רָצָה) ige nifál alakban azt jelenti, hogy kegyelmet kap, elfogadható lesz, kegyelmet szerez valakinek. Ebben az esetben az áldozati állat szerez kegyelmet annak, aki áldozatként bemutatja azt. Tehát az áldozat bemutatása teszi az Istenhez járulót elfogadhatóvá, az áldozat okozza, hogy Isten kegyelmesen viszonyul hozzá. A kegyelem alapja a helyettes áldozat, illetve az áldozat vére, amely engesztelésül adatott az oltárra (vö. 3Móz 17,11). Éppen ezért nem lehetett akármilyen áldozatot bemutatni.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (21) – De vendégem lehet

„Mivel testi fogyatékossága van, nem mehet oda, hogy bemutassa Istenének a kenyerét. Istenének a kenyeréből, az igen szentből és a szentből egyaránt ehet.” (3Móz 21,21b-22)

A fejezet az ószövetségi lévita papokkal szemben támasztott követelményekről szól. Az egyik követelmény az volt, hogy a papokon nem lehetett testi fogyatékosság. Ennek az az oka, hogy a papok a tökéletes Istent képviselték a nép előtt, az ÚR szent templomában, de az is elképzelhető, hogy szolgálatuk egyben a bűneset előtti hibátlan emberiséget is szimbolizálta Isten előtt. Mindenesetre a fogyatékkal élők nem mehettek be Isten szentélyébe, hogy ott Isten kenyerét bemutassák neki. Ugyanakkor a kenyeret ők is megehették.

bővebben

Az óriás merengője

Tengernyi emléket fúj
házunk elé
az érzelmes, öreg gigász,
az őshonos óriás,
az októberi szél.
Sárga arcán piros szájjal
húzza, túrja, tépi, rázza,
vérét ontja a hosszú nyárnak,
de egyik emlék sem szól
vagy beszél,
nem kérdi, miért,
honnan, vagy hova,
mi célból hajtják ide vagy oda,
miért cibálja, tépi, hányja
az ősz óriás hatalmas foga.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (19) – Ne légy elfogult a nincstelen javára!

„Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben! Ne légy elfogult a nincstelen javára, és ne kedvezz a hatalmasnak! Igaz ítéletet hozz honfitársad ügyében!” (3Móz 19,28)

A szentség egyik követelménye az igazságosság. A 19. fejezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, mint például az, hogy Izráel fiai ne lopjanak, ne hazudjanak, csalással senki se károsítsa meg honfitársát, ne esküdjenek hamisan, senki ne rabolja meg és ne sanyargassa felebarátját, és ne forduljon elő olyan, hogy a napszámos bérét nem fizetik ki még aznap (12-13). A szentség magában foglalja az igazságos bánásmódot. 

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (16) – A bűnbak

„Tegye rá Áron mindkét kezét az élő bak fejére, és vallja meg fölötte Izráel fiainak minden bűnét és minden vétkes hitszegését. Helyezze azokat a bak fejére, azután küldje el egy arra kijelölt emberrel a pusztába, hadd vigye magával a bak minden bűnüket egy kietlen vidékre.” (3Móz 16,21-22a)

Az egész ószövetségi áldozati rendszer egyik legkifejezőbb képe a bűnbak. A nagy engesztelési napon a főpapnak először önmagáért és családjáért kellett bemutatnia egy bikát, majd két kecskebakot Izráel népének vétkeiért. A két bak együtt jelentette az engesztelést. Az egyik bakot vétekáldozatként kellett bemutatni az ÚRnak, a másikat bűnhordozó bakként a pusztába kellett küldeni. Ez utóbbi a bűnbak.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK