Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
A Tűzfal podcast tizenkettedik részében az Asbury-ébredés apropóján az evangéliumi ébredésekről beszélgetünk, és az azokkal kapcsolatos görcsökről is. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!
Talán másnak is feltűnt, micsoda verseny folyik mostanában az egyházban a „kegyelem” márkajelzésért. Szinte menetrendszerűen, gyorsuló ütemben lép színre egy-egy tanító, közösség, gyülekezet, amelyik azt hirdeti magáról, egyre hevesebben gesztikulálva, hogy igazából nála, csak nála található a kegyelem. Nem is akármilyen kegyelem: az igazi kegyelem. A valódi kegyelem. A hamisítatlan kegyelem. Az ingyen kegyelem. A nagyobb kegyelem. A tiszta kegyelem. A szuperkegyelem. A hiperkegyelem. Nem fogom felsorolni név szerint ezeket a tanítókat és gyülekezeteket, nem ez a lényeg, hanem maga a jelenség. Az viszont most már nem megkerülhető, mert az evangéliumi világ kellős közepén zajlik, folyamatos csinnadrattával, szakadásokat, konfliktusokat, botrányokat és időnként még eretnekségeket is generálva, egyik helyről a másikra terelgetve az egyházakból kiábrándult, vagy a hit harcába belefáradt kritikus tömeget.
„Mert a békeáldozatokból a felmutatott áldozati szegyet és a felajánlott combot elvettem Izráel fiaitól, és Áron papnak és fiainak adtam: örök rendelkezés ez Izráel fiainál.” (3Móz 7,34)
A törvényben azt látjuk, hogy a nép képviselőinek nemcsak a felelőssége volt nagyobb (lásd 4. rész), hanem nagyobb tisztesség is járt nekik. A felajánlott áldozatok legjobb részeiből kellett a papoknak adni (leszámítva a kövérjét): övék lett az áldozati állat combja és szegye. Ezzel a nép a megbecsülését és a tiszteletét fejezte ki az Istentől szolgálatba állított vezetők felé.
Olvasom a hírt, hogy egy brit bibliaiskola (!) kirúgja egyik teológiatanárát a homoszexualitással kapcsolatos tweetje miatt, és azzal fenyegeti, hogy terrorizmus vádjával a hatóságoknál is feljelenti őt. Olvasom ezt az abszurd hírt és csak azért hiszem el, mert én is régóta írok arról, hogy az LMBTQ-ideológia lényege nem az elfogadás, hanem egy új, kizárólagos etikai vízió, amely nem tűri a régit. A két etikai vízió között kibékíthetetlen ellentét van, hiszen egészen más a kettő világnézeti alapja, és ha a keresztények nem teszik világossá, hogy az új víziónak nincs keresnivalója az egyházban, idővel őket fogják kiebrudalni az egyházból, és akár a hatóságoknál is feljelenteni.
Történelmi léptékű, tektonikus mozgások zajlanak a globális kereszténységben. A legfrissebb hír az, hogy szakad az anglikán közösség. Mind a tény, mind a szakadást kiváltó ok elképzelhetetlen lett volna akár egyetlen generációval ezelőtt. Elgondolhatatlan lett volna, hogy egy keresztény felekezet (jelen esetben a Church of England) liturgikus mozzanatként bátorítsa a homoszexuális párok megáldását, ahogy az is, hogy az anglikán világ túlnyomó többsége megszakítsa a közösséget az angliai anyaegyházzal és a Canterbury érsekkel. Arról, ami jelenleg a globális anglikán közösségben zajlik, illetve amit az anglikánok túlnyomó többsége ma a progresszív püspökökről gondol, Júdás apostol első században írt szavai juthatnak eszünkbe: „[A]z utolsó időben csúfolódók támadnak, akik istentelen vágyaik útján járnak. Ezek szakadásokat okoznak, testi emberek, akikben nincsen Szentlélek.” (Júd 18-19)
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK