Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

G. K. Chesterton: Igazságot!

A Tűzfal podcast ötvenhatodik részében Chesterton sziporkázó apologetikai esszékötetét beszéljük át, követve a brit író tekergős szellemi útját a kereszténységhez. Egy zseniális író zseniális könyvéből szemezgetünk, abban a reményben, hogy titeket is magukkal ragadnak a kereszténység felé sodró paradoxonok. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!  

bővebben

Thomas Watson: A bűnbánat

A Tűzfal podcast ötvennegyedik részében a bűnbánatról beszélgetünk. A hamis és igaz bűnbánat jeleiről talán senki sem írt szebben és pontosabban, mint a puritán Thomas Watson. „A bűnbánat soha nem múlja divatját” – írja, hiszen a bűnbánat könnyei „a menny gyémántjai”. „A bűnbánó esős időben vet, de jó időben arat majd.” A Watson könyve alapján folytatott beszélgetésünket megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (13) – Mélyen a történelemben

„Hebrón hét évvel korábban épült, mint az egyiptomi Cóan.” (4Móz 13,22)

A Kánaán kikémlelésére küldött férfiak eljutottak Hebrónig. Amikor megálltak az Anák-fiak által birtokolt város előtt, minden bizonnyal lenyűgözték őket Hebrón falai, hiszen egy olyan várost láttak, amelynek históriája mélyen visszanyúlik az ősi történelembe, korábbra még az egyiptomi Cóan (‎צֹ֥עַן מִצְרָֽיִם) városánál is.

bővebben

Ezerhétszáz éves a Niceai hitvallás

Amikor összegyűltek Niceában (Nikaiában) a püspökök, hogy megvitassák Krisztus isteni természetét, Konstantin császár állítólag nem ült le addig, amíg a püspökök nem jelezték, hogy leülhet (Szókratész Egyháztörténete, Ókeresztény írók 9., Szent István Társulat, 1984, 53). Egy másik emlék szerint a császár megcsókolta az egyik püspök, Paphnutius kivájt szeme helyét, aki az üldözések idején elszenvedett kínzások miatt egyik lábára sántított is (Uo. 75). A két epizód jól illusztrálja a Kr. u. 325-ben összehívott zsinat meghökkentő körülményeit, hiszen nem sokkal korábban az egyik uralkodó még azzal volt elfoglalva, hogy a saját palotájában nézte végig, ahogy lassú tűzön sütnek meg, vagy medvékkel tépetnek szét keresztényeket (Lactantius: A keresztényüldözők haláláról in Az Isteni gondviselésről, Helikon, 1985, 26-27); most meg maga a császár ministrál egy keresztény zsinaton, amit ő hívott össze! A zsinat éppen ezerhétszáz éve, Kr. u. 325. május 20-án vette kezdetét.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (11) – Panaszkultúra

„A nép pedig folyton csak panaszkodott az Úrnak, hogy rosszul megy a sora. Az Úr pedig meghallotta, és haragra gerjedt. Fölgyulladt ellenük az Úr tüze, és belekapott a tábor szélébe.” (4Móz 11,1)

A jól ismert magyar panaszkultúra nem előzmény nélküli a történelemben, magunkra ismerhetünk a pusztában vándorló zsidók folyamatos zúgolódásában is. Azt olvassuk, hogy a nép folyton csak panaszkodott, hogy rosszul megy a dolga. Szó szerint: a nép olyan lett, mint panaszkodók – rosszat az Úr füleiben (‎וַיְהִ֤י הָעָם כְּמִתְאֹ֣נְנִ֔ים רַ֖ע בְּאָזְנֵ֣י יְהוָ֑ה). A mondatban szereplő rosszat egyes bibliafordítások a nép sorsával kapcsolatos rossz dolgokra értik, de érthetjük úgy is, hogy az Úr tartotta rossznak a panaszkodásukat. Akárhogy is fordítjuk a mondatot, egyértelmű, hogy az Úr helytelenítette a nép zúgolódását, megharagudott rájuk miatta, és ítélettel felelt.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK