Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Thomas Watson: A bűnbánat

2025. június 21. | , , , | 1 Hozzászólás

A Tűzfal podcast ötvennegyedik részében a bűnbánatról beszélgetünk. A hamis és igaz bűnbánat jeleiről talán senki sem írt szebben és pontosabban, mint a puritán Thomas Watson. „A bűnbánat soha nem múlja divatját” – írja, hiszen a bűnbánat könnyei „a menny gyémántjai”. „A bűnbánó esős időben vet, de jó időben arat majd.” A Watson könyve alapján folytatott beszélgetésünket megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!...

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (13) – Mélyen a történelemben

2025. június 2. | , , , | 3 Hozzászólások

„Hebrón hét évvel korábban épült, mint az egyiptomi Cóan.” (4Móz 13,22)

A Kánaán kikémlelésére küldött férfiak eljutottak Hebrónig. Amikor megálltak az Anák-fiak által birtokolt város előtt, minden bizonnyal lenyűgözték őket Hebrón falai, hiszen egy olyan várost láttak, amelynek históriája mélyen visszanyúlik az ősi történelembe, korábbra még az egyiptomi Cóan (‎צֹ֥עַן מִצְרָֽיִם) városánál is.

bővebben

Ezerhétszáz éves a Niceai hitvallás

2025. május 20. | , | 61 Hozzászólások

Amikor összegyűltek Niceában (Nikaiában) a püspökök, hogy megvitassák Krisztus isteni természetét, Konstantin császár állítólag nem ült le addig, amíg a püspökök nem jelezték, hogy leülhet (Szókratész Egyháztörténete, Ókeresztény írók 9., Szent István Társulat, 1984, 53). Egy másik emlék szerint a császár megcsókolta az egyik püspök, Paphnutius kivájt szeme helyét, aki az üldözések idején elszenvedett kínzások miatt egyik lábára sántított is (Uo. 75). A két epizód jól illusztrálja a Kr. u. 325-ben összehívott zsinat meghökkentő körülményeit, hiszen nem sokkal korábban az egyik uralkodó még azzal volt elfoglalva, hogy a saját palotájában nézte végig, ahogy lassú tűzön sütnek meg, vagy medvékkel tépetnek szét keresztényeket (Lactantius: A keresztényüldözők haláláról in Az Isteni gondviselésről, Helikon, 1985, 26-27); most meg maga a császár ministrál egy keresztény zsinaton, amit ő hívott össze! A zsinat éppen ezerhétszáz éve, Kr. u. 325. május 20-án vette kezdetét.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (11) – Panaszkultúra

2025. május 6. | , , , | 4 Hozzászólások

„A nép pedig folyton csak panaszkodott az Úrnak, hogy rosszul megy a sora. Az Úr pedig meghallotta, és haragra gerjedt. Fölgyulladt ellenük az Úr tüze, és belekapott a tábor szélébe.” (4Móz 11,1)

A jól ismert magyar panaszkultúra nem előzmény nélküli a történelemben, magunkra ismerhetünk a pusztában vándorló zsidók folyamatos zúgolódásában is. Azt olvassuk, hogy a nép folyton csak panaszkodott, hogy rosszul megy a dolga. Szó szerint: a nép olyan lett, mint panaszkodók – rosszat az Úr füleiben (‎וַיְהִ֤י הָעָם כְּמִתְאֹ֣נְנִ֔ים רַ֖ע בְּאָזְנֵ֣י יְהוָ֑ה). A mondatban szereplő rosszat egyes bibliafordítások a nép sorsával kapcsolatos rossz dolgokra értik, de érthetjük úgy is, hogy az Úr tartotta rossznak a panaszkodásukat. Akárhogy is fordítjuk a mondatot, egyértelmű, hogy az Úr helytelenítette a nép zúgolódását, megharagudott rájuk miatta, és ítélettel felelt.

bővebben

Konstantini és anabaptista ösztönök

2025. május 2. | , , | 13 Hozzászólások

Ha közelebbről megvizsgáljuk a teopolitikai meggyőződéseinket, valószínűleg azt találjuk, hogy a kereszténység társadalmi szerepével kapcsolatos véleményünk mélyén vagy konstantini, vagy anabaptista ösztönök húzódnak meg, és bár ezek ritkán következetesek, meghajlítják számunkra a teret. N. T. Wright a konstantini ösztönökhöz a kompromisszum, az anabaptista ösztönökhöz az elkülönülés szavakat kapcsolja (Paul and the Faithfulness of God, 1307), mert míg a konstantini keresztény kísértése leginkább az, hogy a hatalom miatt kompromisszumot kössön az evangélium radikális üzenetében, az anabaptista kísértése az, hogy radikálisan leválassza magát a társadalomról és annak formálásáról. Ezek az opciók egy-egy végpontot jelölnek, de felismerhető történelmi tendenciákról van szó, és a keresztények általában az egyik vagy a másik felé hajlanak. Sokunkban mindkét ösztön jelen van, csak olykor a konstantini, máskor az anabaptista reflexek az erősebbek.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK