Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (36) – Átkozott haragjuk
„De Jákób ezt mondta Simeonnak és Lévinek: Bajba kevertetek, gyűlöltté tettetek engem ennek az országnak a lakói előtt, a kánaániak és perizziek előtt.” (1Móz 34,30a) Dinát megbecstelenítette Hámór, aki Sikemnek, egy kánaáni fejedelemnek volt a fia. Dina Lea gyermeke, Rúben, Lévi, Simeon és Júda húga. Barátnőket keresett a kánaáni lányok között, amikor Hámór meglátta, elkapta és megerőszakolta őt. Az elkényeztetett, gazdag herceg ezután úgy gondolta, Dina jó feleség lenne számára, ezért apjától azt kérte, szerezze meg neki a lányt. Sikem támogatja a fia vágyát, és hogy az ügyet...
A Divinity mostantól a facebookon is elérhető!
Azt reméltem, hogy ezt megúszhatom. Évek óta noszogattak, hogy vigyem fel a Divinity-t a facebookra is, de két fő okból nem léptem meg ezt eddig. Egyrészt nem akartam felrobbantani az életemet azzal, hogy a nélkülözhetetlen elektronikus csatornákon túl, amelyeket így is alig győzök gondozni, még egy hatalmas kommunikációs felületet nyitok. Valamikor élni is kell. Másrészt kifejezetten aggasztónak tartom, mennyire ki vagyunk szolgáltatva egy magánplatformnak, amely sokszorosan bizonyította már, hogy nem méltó a bizalmunkra, mert nincs felette igazi kontroll, és a kapcsolatainkat is kivezeti a...
Hitünk nagy misztériuma
Ha valaki azt kérné tőlünk, hogy foglaljuk össze röviden a hitünk lényegét, mit mondanánk? Valószínűleg nem sokunknak jutna eszébe Pál Timóteusnak írt összefoglalása, holott az apostol határozottan azzal a céllal írta, hogy a hit titkát tegye megjegyezhetővé általa. Erre gondolok: „Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.” (1Tim 3,16) Csodálkozom, hogy három évtizedes hívő életem során nem találkoztam még olyan énekkel, amelynek egy az egyben...
Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (35) – Ki változott meg?
„Menjen csak az én uram a szolgája előtt, én majd ballagok lassan az előttem járó jószág és a gyermekek járása szerint, amíg eljutok az én uramhoz Széírbe. (…) Jákób pedig Szukkót felé indult…” (1Móz 33,14.17a) Jákób és Ézsau találkozása hihetetlenül erős jelenet. A Jabbók révénél lezajlott éjszakai tusa készíti elő, amikor belelátunk Jákób lelkébe és tanúi lehetünk annak a változásnak, ami a szív sötét rejtekében történik. A jelenet feszültségét fokozza a várakozás és a kiváló dramaturgiával megrendezett felvonulás, a feleségek, szolgálók és a tőlük született gyermekek felsorakoztatása, a...
Előadás Harariról
Február 10-én szokatlanul hosszú cikk jelent meg a The New Yorker amerikai lapban Yuval Noah Harari izráeli történészről, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra c. könyvek szerzőjéről. Az viszont egyáltalán nem szokatlan, hogy ismét Harariról van szó. Harari világszerte ismert gondolkodó, technológiai korunk egyik guruja, vagy talán inkább vátesze. Szinte Bibliaként kezelt könyveit közel ötven nyelvre lefordították, kedvelt előadó a világ minden táján. Tavaly májusban Magyarországon is tartott előadást a CEU-n, rengeteg érdeklődő előtt. Én pedig novemberben tartottam előadást...
Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (34) – A neved Izráel
„Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.” (1Móz 32,29) Amikor Jákób az idegennel küzdött a Jabbók révénél, és közeledett a hajnal, az idegen új nevet adott neki. Az új név: Izráel, pontosabban Jiszráél (יִשְׂרָאֵל). Azt jelenti: Isten harcosa vagy Istennel harcoló. Jákób küzdött Istennel és emberekkel és győzött. Megbirkózott Istennel, majd e küzdelem által szellemi értelemben kipróbált harcosa lett. Jákóbból Izráel. Jákób harca azonban különös harc. Jákób Istennel birkózik, de nem tudja őt legyőzni. Viszont el sem engedi őt. Akkor sem...
Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (33) – Megmenekült a lelkem
„Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet, és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam.” (1Móz 32,31) Jákób áldott volt, mégis áldatlannak érezte magát. Lábántól ökrökkel, szamarakkal és juhokkal, szolgákkal és szolgálókkal jött el. Két tábort is tudott belőlük csinálni. Ézsau közelsége azonban áldatlanságára emlékeztette. Hiába kapta meg az atyai áldást, az Isten áldása hiányzott az életéből. Nem az anyagi áldás, hanem az Isten arca és az abból sugárzó békesség. Ézsauhoz közeledve Jákób szíve bűntudattal és félelemmel telik meg. Megmosolyogni való igyekezettel...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK