Kalandozásaim Darwin-országban (3)
Két olyan könyvvel folytatom a szubjektív élménybeszámolót, melyek a darwinizmust világképpé formálva jelenítették meg számomra. Az első Géczy Barnabás magyar paleontológus Lamarck és Darwin c. könyve, mely 1982-ben a Magvető gondozásában (a „gyorsuló idő” sorozatban, aki még emlékszik rá) jelent meg. A könyvet akkori áron viszonylag „drágán”, 12 forint 50 fillérért (!) lehetett megvenni (voltak otthon három-négy forintos könyveink is). A másik Richard Dawkinstól Az önző gén, a bestseller, mely pillanatok alatt híres emberré tette a ma már ikonnak számító ateista etológust. A két könyv...
Kalandozásaim Darwin-országban (2)
Mielőtt összefoglalom, milyen konklúziók születtek meg bennem a darwinizmussal kapcsolatban, több bejegyzésben néhány olvasmányélményemről szeretném elmondani a szubjektív benyomásaimat. A cikkek nem recenziók vagy könyvismertetők lesznek, nem is célom, hogy magukat a könyveket vagy azok érvelését ismertessem, inkább úti beszámolók ezek a „Darwin-országban” tett kalandozásaimról. Ha tetszik, fényképek, melyeket azokról a dolgokról készítettem, melyek valamiért megragadták a figyelmemet. Csak néhány képet mutatok meg, hogy ne legyen túl hosszú az élménybeszámoló. Választottam darwinista és a...
Kalandozásaim Darwin-országban (1)
A mondás szerint „a szív nem tudja ünnepelni azt, amit az elme elutasít”. Ezt félelmetesen igaznak találom mind a magam, mind mások tapasztalatában. Hadd hegyezzem ki ezt a mondást most az evolúció kérdésére. Vajon tudja-e ünnepelni a Biblia igazságát az, akinek az elméje Darwin mellett kötelezte el magát? Vagy fordítva, el tudja-e fogadni a szív Darwin elméletét, ha az elme Jézus Krisztus mellett áll? Vajon Darwin hipotézise aláássa a Biblia igazságát? Vagy van olyan értelmezési keret, melyben mind a keresztény hit, mind a darwini eredetelmélet helyet talál? De talán a legfontosabb kérdés...
Szabados Ádám nem minden gondolatával értek egyet
Időnként észreveszem, hogy internetes vitákban rám hivatkoznak, majd gyorsan hozzáteszik: „Szabados Ádám nem minden gondolatával értek egyet”. Sok kérdésről leírtam már a véleményemet, úgyhogy ezen nem csodálkozom, furcsa is lenne, ha valaki mindenben egyetértene velem. Természetesen arra törekszem, hogy amit leírok, az mindig átgondolt és megalapozott legyen, mégis inkább ijesztő számomra a lehetőség, hogy egyszer valaki gondolkodás nélkül mindent el fog fogadni, amit mondok. Félreértés ne essék, örülök annak, amikor egyetértenek velem, de nem tartanám egészségesnek, ha az egyetértés túl...
A Szentírás Isten igéje (1-35)
Amikor J. S. Semler elválasztotta egymástól a „Szentírás” és az „Isten igéje” fogalmakat, önmagát választotta el az egyház kétezer éves hagyományától, mely a Szentírást Isten igéjének tekintette. Nem a fundamentalista reakció volt új az egyház történetében, hanem Semler és a liberális teológia nézőpontja. A Westminsteri Hitvallástól az apostoli korig ívelő sorozattal nem az volt a célom, hogy bebizonyítsam: a Szentírás Isten igéje. A célom ennél jóval szerényebb volt. Azt szerettem volna bebizonyítani, hogy a felfogás, mely a Szentírást Isten igéjének tekinti, egyezik a kereszténység kétezer...
A Szentírás Isten igéje (35)
Hosszú utat tettünk meg a Westminsteri Hitvallástól visszafelé haladva, keresztül-kasul az egyház különböző (protestáns és katolikus, latin és görög) hagyományain és korszakain, vissza egészen a szub-apostoli korig. A sorozattal mindvégig egyetlen tézist próbáltam igazolni: téves az a vélekedés, hogy a Szentírás és az Isten igéje fogalmak azonosítása csak a fundamentalizmus reakciója volt J. S. Semler 18. századi hallei teológus maximájára, mely szerint a Szentírás nem Isten igéje. Remélem, sikerült bebizonyítanom, hogy mind az Ó- és Újszövetség, mind az egyház egész történeti hagyománya...
Mi a „komplex, funkcionálisan specifikus információ”?
Az Intelligent Design mozgalom irodalmában gyakran találkozunk a „komplex, funkcionálisan specifikus információ” fogalmával. A fogalmat (pláne a jelenséget) azonban nem az ID mozgalom találta ki. A specifikus komplexitás fogalmát Leslie Eleazer Orgel, a Cambridge-i Egyetem kémia professzora írta le először The Origins of Life c. könyvében, hogy általa megkülönböztesse az élő organizmusokat az élettelen anyagoktól (pl. kristályoktól). Később a szintén világhírű Paul Davies fizikus használta ugyanilyen célból: „Az élő szervezetek nem a komplexitásuk miatt titokzatosak, hanem a szigorúan...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK