Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Szabados Ádám

Lelepleződés

Fiatal hívőként némiképp tamáskodva hallgattam Wim Malgo holland prédikátort, aki egy magnófelvételen azt magyarázta, miért Mihail Gorbacsov az Antikrisztus. Azt hiszem, a fején lévő májfolt volt a döntő érv, de ebben már nem vagyok biztos. Az az igazság, hogy jobb versenyzőnek gondoltam akkor a pápát, a VICARIUS FILII DEI felirat miatt, aminek az értékeit összeadva pontosan az a bizonyos 666 jön ki. II. János Pál pápa – aki katolikus főpapként eleve nagy esélyekkel indult – erre csak ráerősített, hiszen a IOANES PAVLVS SECVNDO összege szintén 666. Gorbacsovnál Hitler is jobb jelöltnek tűnt...

bővebben

Kegyetlen ajánlat

A szexuális forradalom utáni nyugati kultúra úgy köti az identitásunkat a szexuális vágyainkhoz, hogy közben deszakralizálja a szexualitást. Ez – mondják – hozzájárul majd ahhoz, hogy beteljesedett életet élhessünk, és szabaddá váljunk a megnyomorító, külső elvárásoktól. (Elvileg azoknak különösen jó hír ez, akik korábban nem vállalhatták fel „valódi önazonosságukat”.) Mindannyian szeretnénk boldogok lenni, ezért a kultúránk sikeresen medializált ajánlata felkelti a figyelmünket. A boldogság vágya egykorú az emberiséggel (ezt Erósz klasszikus mítosza is bizonyítja), de talán nem volt még...

bővebben

Evangéliumi Fórum 2015

Tegnap kezdődött az Evangéliumi Fórum második – műhelyekre épülő – éves találkozója. Az EF 2015 négy műhelyben nagyjából száz résztvevővel zajlik. A tavalyi két műhely (apologetika, bibliaértelmezés) mellett két új is indult: teológus és vezetői műhelyek. A külföldi előadók között van Glynn Harrison bristoli pszichiáter, Ellis Potter, a 3 elmélet a mindenségről c. könyv szerzője, Dave Sveen, a Wheaton College Graduate School vezetéselméletet oktató professzora, valamint Dirk Jongkind, a Tyndale House és a Cambridge-i Egyetem szövegkritikával foglalkozó tanára. Előadásokat tartanak még Hamar...

bővebben

Nobel-díjas tudósok Istenről (Compton és Penzias)

Messze nem vagyunk még a sorozat végén. A most következő két tudóst egy generáció választotta el egymástól, de fizikai Nobel-díjuk mellett közös volt bennük az is, hogy az anyagi világ tanulmányozása következtében elengedhetetlennek tartották a Teremtő Isten létezését. Az amerikai Arthur H. Compton 1927-ben kapott Nobel-díjat a „Compton-effektus” (a röntgensugarak hullámhosszának változása az elektronokkal való ütközéskor) felfedezéséért. A müncheni születésű zsidó Arno Penzias 1978-ban kapta meg a legrangosabb tudományos kitüntetést a világmindenség keletkezett voltát alátámasztó kozmikus...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK