Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Filozófia

Miért lett keresztény az ex-muzulmán ateista Ayaan Hirsi Ali?

A Tűzfal podcast huszonötödik részében Ayaan Hirsi Ali ateista emberjogi aktivista meglepő pálfordulásának társadalmi és személyes okairól beszélgetünk. Ali kereszténnyé válásáról ebben a cikkben írtam már korábban. Most alaposabban is kibeszéljük, mi vezette az egyik legismertebb ma élő ateista gondolkodót (Christopher Hitchens mondta róla: „Valószínűleg a valaha élt legfontosabb közéleti értelmiségi, aki Afrikából jött.”) az ateizmus hátrahagyására és a keresztény hit magához ölelésére.

bővebben

Episztemológiai jelentőségű igék (17)

A modern bölcseletben viszonylag ritka, hogy valaki a démonok szerepét hangsúlyozná, az ókorban azonban ez nem volt szokatlan. Szókratész „daimónja” semlegesebbet és pozitívabbat jelentett az akkoriak számára, nagyjából azt, amit az isten szó, de Augusztinusz, aki az Isten városa huszonkét kötetéből legalább kettőt a gonosz démonok munkájának szánt, egyértelműen negatív jelenségként tárgyalja a démonok tevékenységét. Az egyházatya az apostolokra támaszkodott, akik bátran írtak a démoni hatásról a megismerésben, illetve megtévesztésben. A 2Thessz 2,9-12 kapcsán ebben a sorozatban is láttuk már, hogy Pál apostol a tévelygést és a hazugságban való hitet részben a Sátán munkájának tulajdonította, akinek egyik jellemző stratégiája, hogy megcsal és megtéveszt. Pál Timóteusnak szintén erről ír: „A Lélek pedig világosan megmondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert megtévesztő lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak, és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, mert lelkiismeretük érzéketlenné vált.” (1Tim 4,1-2)

bővebben

A cinikus tragikus vaksága

A cinikus ember arról van meggyőződve, hogy látja a felszín mögötti folyamatokat, és azok mindig rosszabbak, kiábrándítóbbak, alantasabbak, mint amit mások látnak. Ez sok esetben igaznak is bizonyul, sőt a cinizmus mint világlátás is rengeteg ilyen tapasztalatból áll össze azzá a borús, gyanakvó nézőponttá, ahonnan semmi nem az, aminek látszik. A cinikus észreveszi a dicséret mögött a hízelgést, az ajándék mögött az érdeket, a vallás mögött a hatalmat, a politikus mögött a pénzt, a szerelem mögött a libidót, a kultúra mögött a gazdaságot, a szellem mögött az anyagot, az anyag mögött a semmit. A cinikus úgy hiszi, jobban érti a valóságot, mint mindenki más. A cinikust nem realisták és optimisták veszik körbe, hanem naiv és hiszékeny emberek. A cinikus átlát a valóság Patyomkin-falvain, és tudja, hogy ami mögöttük van, az az igazi valóság, és a valóság mindig rosszabb a látványnál. Mindössze egy baj van ezzel a világlátással: a cinikust képtelenné teszi arra, hogy ténylegesen lássa a világot. Ennek pedig egyetlen egyszerű, de a cinikus szempontjából végzetes oka van, amire C. S. Lewis Az emberiség felszámolása című könyvében mutat rá: ha a valóság teljesen átlátszó, akkor egyáltalán nem látható.

bővebben

Mi maradt Dawkins népéből?

Tizenöt évvel ezelőtt a brit szigeteken még nagy csinnadrattával zajlott Richard Dawkins ateista buszos kampánya, melynek fő szlogenje valahogy így szólt: „Valószínűleg nincs isten, úgyhogy ne aggódj, élvezd az életet!” Két évvel előtte jelent meg az ateista etológus The God Delusion című könyve, mely magyarul az Isteni téveszme címet kapta. A könyv a vallás és a keresztény hit megsemmisítő kritikája akart lenni, és sokakra kétségkívül így is hatott. Akkoriban kifejezetten trendi volt ateistának lenni, és leginkább Dawkins vitte a lángot és verte a tam-tam dobot. Az internet összes bugyrában megjelentek a Repülő Spagettiszörnyről szóló analógiák és az a metafizikai kérdés, hogy vajon ki teremtette Istent. Sokunknak ezek a hasonlatok és érvek őszintén szólva már akkor is rendkívül szerencsétleneknek tűntek, de a mozgalomnak tagadhatatlanul volt belső ereje, lendülete és sodrása.

bővebben

Ayaan Hirsi Ali kereszténnyé válása hatalmas felkiáltójel

A magyar médiába is eljutott a hír, hogy Ayaan Hirsi Ali szomáliai származású, ex-muzulmán, ateista emberjogi aktivista nemrég bejelentette: keresztény lett. Ennél azt hiszem, az sem okozott volna nekem nagyobb örömöt, ha Richard Dawkins vagy Sam Harris coming out-ol keresztényként. Amióta ateista lett, Ayaan Hirsi Ali is az ő csapatukat erősítette, de az élettörténete és az ahhoz kapcsolódó érzelmi töltet miatt számomra sokkal megrendítőbb, hogy éppen ő dezertált, és éppen hozzánk, keresztényekhez. Persze az új ateista mozgalom brand-je az elmúlt években jelentősen megkopott, zászlóvivőik egyre kínosabbá váltak, egy új buszos kampányt ma már aligha követne olyan eufórikus hangulat, amilyen tizenöt évvel ezelőtt. Ironikus módon a woke forradalom magát Dawkinst is fölfalta, amikor az etológus – érthető okokból – ragaszkodott a nemek binaritásához. A nagy csinnadrattával bejelentkező mozgalom egy évtized alatt apró szektákra hullott szét, az új ateizmus elfáradt, portékája jóval kevésbé kelendő. Ali pálfordulásában azonban más szempontok játszottak szerepet.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK