Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
A Tűzfal podcast ötvenhetedik részében Orwell disztópikus regénye kapcsán a múltról, az igazságról, a hatalomról, a nyelvről és az emberségről beszélgetünk. Szilárd keresztény nézőpontból. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Aki régóta nézi vagy hallgatja a Tűzfal podcastet, annak nem újság, hogy újra és újra elővesszük a gonosz kérdését. Ennek nem az az oka, hogy rá lennénk fixálódva a démonira, hanem egyszerűen az, hogy a gonosz része a világunknak, ezért rendszeres témája mind a kereszténységnek, mind a kultúrának. Itt vannak azok az epizódok, amelyekben eddig – három könyv és három film alapján – a legegyértelműbben foglalkoztunk a valóság diabolikus aspektusával:
A Tűzfal podcast ötvenhatodik részében Chesterton sziporkázó apologetikai esszékötetét beszéljük át, követve a brit író tekergős szellemi útját a kereszténységhez. Egy zseniális író zseniális könyvéből szemezgetünk, abban a reményben, hogy titeket is magukkal ragadnak a kereszténység felé sodró paradoxonok. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcast-en is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Az egyik legnagyobb kulturális különbség, ami elválasztja a szüleink és a gyermekeink generációját, illetve különféle szubkultúrákat átvágva ma is éles határvonalakat húz a civilizációnk egyik és másik fele között, a valósághoz való viszony. Erről Carl R. Trueman A modern én felemelkedése és diadala (Axioma- BKKI, 2024) című könyvében (itt és itt beszélgetünk róla) alapos eszmetörténeti áttekintést ad, expresszív individualizmusként beazonosítva azt a forradalmi változást, amely a valósághoz való megváltozott viszonyt jellemzi. De lehet egyszerűbben is fogalmazni. Doug Wilson amerikai teológus és kulturális elemző például röviden így foglalja össze a szemléletváltást:
Aki helyesen akar érteni engem, annak egy dolgot érdemes velem kapcsolatban különösen is szem előtt tartania. Ez pedig az, hogy alapvetően és meghatározóan világnézeti a gondolkodásom. Mit értek ez alatt? Ebben az esszében megpróbálom elmagyarázni, és ha kissé kacskaringós is lesz az érvelésem, bízom abban, hogy végig tudom vezetni rajta az olvasóimat. C. S. Lewisról mondta annak idején Owen Barfield, hogy amit Lewis mindenről gondolt, benne volt abban, amit bármiről gondolt. Vagyis az egész gondolkodását átjárta egy szemlélet, és ez a szemlélet meghatározta azt, ahogy az élet minden területét látta. Valami ilyesmit értek világnézeti gondolkodás alatt. Átfogó, mindenre kiterjedő, konzisztens gondolkodásra törekvést, amely az élet fundamentális kérdéseire adott válaszokon nyugszik, és a legjelentéktelenebb területeken is megmutatkozik.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK