Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Közösség

Timóteus felkavaró halála

2025. április 7. | , , , | 4 Hozzászólások

Timóteus jelentőségét a korai egyházban talán semmi nem mutatja jobban, mint az, hogy Pál apostol öt (!) levelét is vele közösen írta (2Kor, Fil, Kol, 1-2Thessz). Az apostol nemcsak tanítványaként és lelki gyermekeként tekintett rá, hanem szoros munkatársaként is. Pál utolsó levele is Timóteusnak szól. Arra kéri benne a félénk evangélistát, hogy vigyázzon az evangélium drága kincsére, legyen barátságos mindenkihez, de ne ijedjen meg az ellenfelektől, és ha kell, Krisztus jó katonájaként vállalja az igazságért a szenvedést is. Úgy tűnik, az apostol parancsa végigkísérte Timóteus szolgálatát egészen a halála napjáig. Különös mártírhaláláról egyetlen forrásból tudunk, az is több változatban maradt fenn, de amit valószínűsíthetünk a halál körülményeiről, az a mi kulturális klímánkban különösen megdöbbentő és felkavaró. Szikszai György így foglalja össze a fennmaradt emlékeket:

bővebben

„Általa látok mindent” – a világnézeti gondolkodásról

2025. március 29. | , , , , , , , , , | 14 Hozzászólások

Aki helyesen akar érteni engem, annak egy dolgot érdemes velem kapcsolatban különösen is szem előtt tartania. Ez pedig az, hogy alapvetően és meghatározóan világnézeti a gondolkodásom. Mit értek ez alatt? Ebben az esszében megpróbálom elmagyarázni, és ha kissé kacskaringós is lesz az érvelésem, bízom abban, hogy végig tudom vezetni rajta az olvasóimat. C. S. Lewisról mondta annak idején Owen Barfield, hogy amit Lewis mindenről gondolt, benne volt abban, amit bármiről gondolt. Vagyis az egész gondolkodását átjárta egy szemlélet, és ez a szemlélet meghatározta azt, ahogy az élet minden területét látta. Valami ilyesmit értek világnézeti gondolkodás alatt. Átfogó, mindenre kiterjedő, konzisztens gondolkodásra törekvést, amely az élet fundamentális kérdéseire adott válaszokon nyugszik, és a legjelentéktelenebb területeken is megmutatkozik.

bővebben

Mert az élet az úr

2025. március 3. | , , | 12 Hozzászólások

Nem hiszem, hogy Isten a felekezetek sorsa miatt aggódna. Ő az Egyház mellett kötelezte el magát. Ez nem azt jelenti, hogy a struktúráknak nincs is jelentőségük. Sebestyén Jenő református dogmatikusnak igaza van abban, hogy az Egyház egyszerre institutio és organismus, és egyetértek a hasonlatával, hogy az institutio olyan szerepet tölt be az organismus számára, mint a növény mellé letűzött karó. „Az organismusból születik meg az institutio, de az institutio is táplálja az organismust.” (Református dogmatika III, 83) Az Egyháznak szüksége van valamiféle szervezettségre, és a szervezettség általában túlnő a helyi gyülekezetek szintjén (sok helyen persze ez eleve történelmi adottság). Amikor az utóbbi történik, vagy amikor a már túlnőtt institutio széthasad, akkor beszélünk felekezetekről. Az Egyház túlnyomó része nagyobb felekezetekben létezik, és maguk a felekezetek is olyanok, mint a növény mellé letűzött karók.

bővebben

Aaron Renn: pozitív, semleges és negatív világok

2025. február 8. | , , , | 2 Hozzászólások

A Tűzfal podcast negyvenötödik részében egy nagy hatású esszé kapcsán az amerikai kultúra közelmúltbeli változásairól és az abban alkalmazott keresztény stratégiákról beszélgetünk. A végén egy csavarral. Igen, lesz szó Trumpról is, de ez majdhogynem lényegtelen, ha nem is teljesen az. A fókuszunk a kultúra és a kereszténység, mint mindig. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!

bővebben

Magyarországon egyáltalán nem olyan rossz a kereszténység megítélése

2025. február 4. | , , , , | 43 Hozzászólások

Néhány napja rendkívül érdekes globális statisztikákat tett közzé a patinás Pew Research Center. A világ harminchat országában a vallás és a nemzeti identitás kapcsolatát vizsgálták, és hogy az emberek szerint milyen hatással van a vallás országuk társadalmára. Az eredmények nekünk, magyaroknak kissé meglepőek lehetnek, és bennünket, aggódó keresztényeket is kizökkenthetnek a jól megszokott borúlátásunkból. Bár a mért adatok szembe mehetnek személyes tapasztalatokkal, láthatóan nem igazolják az egyes helyeken immár közhelynek számító megállapításokat, hogy mennyire negatívan gondolkodnak a magyarok a kereszténységről, pláne az elmúlt év botrányai fényében. Ezek a megállapítások igazak lehetnek bizonyos szubkultúrákban, de összességében nem megalapozottak.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK