A politikáról alkotott keresztény szemléletünk gyökeresen megváltozhat, ha azt az egyetlen dolgot megértjük, hogy hogyan kapcsolódik össze Pál Rómaiakhoz írt levelének 12. és 13. része. A 12. részben az egyéni elhívásokról, a szeretetről, a reménységről olvasunk, és hogy ne álljunk bosszút magunkért. A 13. részben pedig az államról van szó. Ez a két téma sokszor szétesik az olvasók fejében, vagy egymástól független témákként helyezzük őket a teológiánk polcaira. Azonban ha megértjük, hogy a kettő hogyan kapcsolódik, az államról alkotott felfogásunk is jelentősen megváltozhat.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Bibliai teológia
Panelbeszélgetés a keresztény emberképről
Még november 21-én volt egy konferencia, amit az Axioma és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen szerveztek az antropológia témájában. A konferenciának első panelbeszélgetésében a keresztény emberkép teológiai alapjairól volt szó. A katolikus álláspontot Dr. Gájer László katolikus pap-teológus képviselte, a református álláspontot Dr. Bogárdi Szabó István református teológus és korábbi püspök, engem pedig az evangéliumi álláspont képviseletére kértek fel (tudom, az evangéliumi nem egy felekezetet jelöl, de most ezt a szerepet osztották rám). A beszélgetés itt visszahallgatható.
Család, identitás, politika, vezetés, evangélium
Az Evangéliumi Fórum egyik legfontosabb célja, hogy aktuális kulturális kihívásokra evangéliumi válaszokat adjon. A 2025-ös Evangéliumi Fórumon – 2026-ra készülve – nyolc különböző műhelyben dolgoztunk, emellett tizennyolc szeminárium és előadás keretében jártuk körül a bibliai hit és a jelen valóság kapcsolatát. Szeretném itt most elérhetővé tenni a plenáris előadásokat. (Az előadókról: Sípos A. Szabolcs a Fiúság Akadémia igazgatója, Andrew Fellows kulturális apologéta, a L’Abri Fellowship korábbi nemzetközi vezetője, Sikó Mihály presbiteriánus lelkész, én pedig én vagyok.)
Mi áll a posztmillennizmus erősödése mögött?
Az elmúlt évtized egyik meglepő fejleménye, hogy az amerikai keresztény világban megerősödött azok tábora, akik posztmillennista eszkatológiát vallanak. Amikor az 1990-es években elmerültem a különböző végidős modellek tanulmányozásában, a posztmillennista szemlélet annyira egzotikusnak és anakronisztikusnak számított, hogy alig lehetett kortárs teológust találni, aki képviselhette volna. Loraine Boettner volt szinte az egyetlen, aki a képzettebb teológusok eszébe jutott, esetleg még Iain H. Murray, aki megírta a The Puritan Hope című művét, rajtuk kívül viszont csak régi puritánok (mint Jonathan Edwards) és kihalófélben lévő, teljesen marginális teonomista dinoszauruszok (mint R. J. Rushdoony). A nyugati világ keresztény szempontból pedig utána nem jobbra, hanem rosszabbra fordult: derűlátásra nem volt különösebb ok, pesszimizmusra annál inkább. Úgy tűnt, a posztmillennizmus optimista szemlélete a keresztény kultúrával együtt vált a múlt részévé.
Az életünk története – hasznos könyv laikus bibliatanítóknak!
„Fűtő Róbert olyan könyvvel ajándékozza meg a magyar hívő olvasóközönséget, amelynek szemlélete érthetővé teszi a nagy bibliai történetet, és azt, hogy mi hol helyezkedünk el abban. Örülök a megjelenésének, megérdemli a figyelmet.” A még kiadás előtt álló kézirat elolvasása után küldtem ezt az ajánlást Az életünk története című könyvhöz, amit a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány jóvoltából végre a kezemben tarthatok.

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK