Ha nem olvassuk a Bibliát, Istent sem fogjuk megismerni
Isten megismerése szoros kapcsolatban van a Bibliával. Tudhatunk róla dolgokat, hiszen a teremtésben is kijelentette hatalmát és istenségét, de ez kevés. A Westminsteri hitvallás így fogalmaz: „Bár a természet világossága, a teremtés és gondviselés munkája oly mértékben tanúskodnak Isten jóságáról, bölcsességéről, és erejéről, hogy az ember nem mentegetőzhet, ezek mégsem elégségesek, hogy Istennek és az ő akaratának arra az ismeretére juttassanak, amely szükséges az üdvösséghez.” (I.I.) A Teremtő ezért évezredek óta prófétákon, apostolokon, szentírókon keresztül beszél önmagáról és a velünk kapcsolatos akaratáról. „Isten sokkal nyilvánvalóbban és teljesebben tárja fel magát szent és isteni Igéjében, mint amennyire az szükséges ebben az életben, saját dicsőségére és a mi üdvösségünkre” – mondja a Belga hitvallás 2. cikkelye.
Ismerjük Istent?
Érdekes hasonlattal kezdődik J. I. Packer Knowing God című könyvének 1972-es előszava: „A bohóc vágyhat úgy Hamlet szerepére, ahogy én vágytam könyvet írni Istenről.” Ebből a vágyból annak idején nagyon fontos könyv született. Packer gyakorlati indíttatású iratfüzérnek, kis értékezések sorozatának nevezi, azonban ma már széles nemzetközi olvasóközönség tanúsítja, hogy jóval többről van szó. Koherens teológiát közvetítő modern klasszikusról, amely az igaz istenismeretre tanít. Időszerűségén semmit nem koptatott az első megjelenés óta eltelt negyvenvalahány év.
Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (2) – Ugyanúgy, ahogy Izráel
„Széírben meg a hóriak laktak azelőtt, de Ézsau fiai elfoglalták a birtokukat, kiirtották maguk elől őket, és a helyükbe telepedtek, ugyanúgy, ahogyan Izráel bánt azzal a földdel, amelyet az ÚR adott neki birtokul.” (5Móz 2,12)
Izráel egyedülálló szerepe vitathatatlan az Ószövetségben. Vitathatatlan az is, hogy az ÚR adta nekik Kánaán földjét birtokul. Azonban érdekes részletek bukkannak fel ebben a fejezetben, amelyeket bibliaolvasókként gyakran figyelmen kívül hagyunk. Ilyen például az, amit a szöveg több környező néppel kapcsolatban hangsúlyoz.
A hit szó megváltása
A Tűzfal podcast hatvanhetedik részében a hit fogalmáról beszélgetünk, és kitérünk a hit és tudás kapcsolatára, valamint a törvényeskedés és törvénytelenség tévútjaira is. Végül Jézus kapu és út képénél kötünk ki. A beszélgetést megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Reggeli naplójegyzetek a Deuteronomiumról (1) – Bolyongás
„Tizenegy napig tartott az út a Hórebtől Kádés-Barneáig, a Széír hegyén át.” (5Móz 1,2)
Vajon miért emeli ki a bibliai szöveg, hogy tizenegy napig tartott az út a Sínai-hegytől (a Hórebtől) a Kánaán földje déli határán elhelyezkedő oázisig (Kádés-Barneáig)? Nyilván ezzel jelzi, mekkora a kontraszt a földrajzi távolság és a negyven év között, ameddig Izráel népe ténylegesen vándorolt a pusztában. Szükségtelen volt, hogy ennyi ideig bolyongjanak, a hitetlenségük miatt kellett a pusztában vesztegelniük.
Darrell Bock újszövetséges teológussal beszélgetek a liberális teológiáról
A European Leadership Forum Teológus Networkje hosszú évek óta inspiráló találkozások színhelye. Nekem is rengeteg izgalmas beszélgetésem volt ismert és kevésbé ismert teológusokkal, akik szakértői a maguk kutatási területének. Van, hogy egyetértünk, van, hogy nem, de mindig érdekesek és hasznosak az eszmecserék. Darrell Bock újszövetséges teológus az egyike azoknak, akikkel több éve diskurzust folytatok. Vannak témák, amelyekben fundamentálisan különbözik a véleményünk, más kérdésekben viszont ugyanilyen fundamentális az egyezés. Ebben a rövid beszélgetésben a liberális teológiáról kérdezem őt, de szóba kerül a progresszív teológiákhoz és a marxizmushoz való viszonyulás is:
A lelepleződött vezetők iránti megalapozatlan bizalomról
Annyira sok keresztény egyházi vezetőről derült ki az elmúlt években, hogy kettős életet éltek, hogy néha már az a benyomásunk, hogy alig vannak normális, viszonylag stabil, krisztusi jellemű vezetők, és inkább annak kell örülnünk, hogy azok, akik valahogy lelepleződtek, magával a lelepleződéssel és az arra adott szeretetteljes reakciónkkal a kegyelmet tudják szemléltetni számunkra. Ez azonban egyáltalán nincs így. Meggyőződésem, hogy a keresztény vezetők nagy többsége jellemes ember. Nem hibátlanok, nem bűntelenek, nem tökéletes a házasságuk, de alapvetően megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyeket a Szentírás a vezetők elé állít. Néhány hitvány vezető hűtlensége miatt ne váljunk gyanakvóvá általában a pásztorok és lelki vezetők iránt. A bűn szétterítése épp annak a vétkét teszi súlytalanná, aki lebukott.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK