A Tűzfal podcast hatvanötödik részében Abraham Kuyper holland miniszterelnök Kálvinizmus és modernitás c. könyvéről beszélgetünk. Ez a kötet egy 1898-ban Amerikában elmondott hatrészes előadássorozatból készült. Hatását tekintve az elmúlt két évszázad egyik legfontosabb teológiai munkája. Ha valaki szeretné megérteni, mit jelent a világnézeti gondolkodás, muszáj megismerkednie a tartalmával. Mi ebben segítünk a következő két podcastben. A mostani részben az első három fejezetre fókuszálunk: világnézet, vallás és politika. A témát a tudománnyal, a művészettel és a jövővel fogjuk folytatni. Az...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
világnézet
„Általa látok mindent” – a világnézeti gondolkodásról
Aki helyesen akar érteni engem, annak egy dolgot érdemes velem kapcsolatban különösen is szem előtt tartania. Ez pedig az, hogy alapvetően és meghatározóan világnézeti a gondolkodásom. Mit értek ez alatt? Ebben az esszében megpróbálom elmagyarázni, és ha kissé kacskaringós is lesz az érvelésem, bízom abban, hogy végig tudom vezetni rajta az olvasóimat. C. S. Lewisról mondta annak idején Owen Barfield, hogy amit Lewis mindenről gondolt, benne volt abban, amit bármiről gondolt. Vagyis az egész gondolkodását átjárta egy szemlélet, és ez a szemlélet meghatározta azt, ahogy az élet minden területét látta. Valami ilyesmit értek világnézeti gondolkodás alatt. Átfogó, mindenre kiterjedő, konzisztens gondolkodásra törekvést, amely az élet fundamentális kérdéseire adott válaszokon nyugszik, és a legjelentéktelenebb területeken is megmutatkozik.
Az önismeretünk végső soron a teológiánktól függ
Az empiristák és a pozitivisták azt gondolták, hogy a tapasztalatok csupasz egymásra helyezésével és megfelelő definiálásával a valóság helyes ismeretére juthatunk, beleértve önmagunkat is. A fenomenológia hívei nem is nagyon láttak más járható utat: az ember csak a tapasztalati valóságában megismerhető. De a helyzet az, hogy nincs önismeret értelmezés nélkül. Sőt, nincs értelmezés emberkép nélkül. Nincs emberkép világkép nélkül. Nincs világkép világnézet nélkül. És nincs világnézet istenkép nélkül. Ezek mind-mind egymásból következnek és visszahatnak az önismeretre. Nincs pszichológia antropológia nélkül, nincs antropológia kozmológia nélkül, nincs kozmológia filozófia nélkül, és nincs filozófia teológia nélkül. A teológiánk (legyen az bármilyen elemi és kezdetleges) végső soron mindent értelmez, azt is, hogy hogyan ismerjük önmagunkat.
Az EJEB döntése világnézeti gyarmatosítás
Az Emberi Jogok Európai Bírósága néhány napja elítélte Magyarországot az ún. transzjogok megsértése miatt. Az EJEB hangsúlyozza, hogy a tagállamoktól elvárt, hogy gyors, átlátható és elérhető eljárásokat biztosítsanak a transznemű személyek jogi elismerésére. Vagyis hogy Magyarország is beillessze a jogrendjébe a genderideológia fura hiedelmeit és dogmáit, amelyeket a nyugati társadalmak többsége az utóbbi években magáévá tett.
A világnézet előbb van, mint a politika
A magát többnyire nem különösebben barátságos embernek mutató Hont András – a HVG volt újságírója – a minap egy nagyon fontos dolgot mondott ki a magyar társadalom és a politika kapcsolatáról. „Az a helyzet, hogy ez a fajta világi, ellenzéki – mittudomén milyen – közvélemény semmit nem fog megérteni Magyarországból addig, amíg fel nem fogja azt, hogy vannak olyan közösségek, vannak olyan hagyományok, amelyek Fidesztől függetlenül léteznek. Számukra az, hogy eucharisztikus világkongresszus van, az nem egy politikai esemény.”

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK