Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Kultúra

Adventista politikai elemzők teológiai szemüvegéről

2025. február 19. | , , , | 34 Hozzászólások

Korábban írtam már arról, hogy az eszkatológiánk miképpen befolyásolja azt, ahogy a kereszténység kulturális hatásáról gondolkodunk, főképp hogy mennyire vagyunk optimisták vagy pesszimisták ezzel kapcsolatban. Hadd hívjam most fel a figyelmet a teológia és a társadalomkép kapcsolatának egy sajátos, talán azt is mondhatnánk, hogy extrém formájára, annak a közösségnek az eszkatológiájára, amely a végidők (maradék) népeként gondol önmagára és prófétai küldetésére. A hetednapi adventizmusról van szó, és arról, hogy gondolkodóik milyen szemüveggel néznek a világban zajló folyamatokra, és milyen előjelekkel látják el azokat. Ez ugyanis egy kívülállók számára többé-kevésbé rejtett kapcsolat, amiről egyáltalán nem baj, ha tudunk.

bővebben

„Így megy ez”?

2025. február 14. | , | 1 Hozzászólás

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. február 14-én már egy napja potyogtak a bombák Drezdára. Az égő házak szép lassan tűzviharrá változtatták a barokk várost, és a légnyomáskülönbség iszonyú örvényként szippantotta magába és emésztette el a csapdába esett, tehetetlenül kapálódzó embereket. Történészek a mai napig vitatkoznak, hogy ez a lángoló pokol húszezer vagy kétszázezer embert porlasztott-e el azokban a napokban, de igazából mindegy is. A mindegy persze lehet úgy is mindegy, mint a tralfamadoriaknál, akik a halál láttán vállukat megvonva csak annyit mondanak: „így megy ez”, meg lehet úgy is mindegy, hogy a húszezer éppoly felfoghatatlan szám, mint a kétszázezer. Mindegy, legyen mondjuk százezer. Ha átlagolunk, ez három nap alatt annyi, mint tizennyolc nap alatt lenne hatszázezer, száznyolcvan nap alatt pedig hatmillió. Ipari szintű népirtás. A nyugati szőnyegbombázás elpusztított egy teljes várost annak polgáraival együtt, siettetve a náci Németország lélektani megroppanását és a háború végét. De ez akkor végül is rossz hír? Vagy ez is mindegy?

bővebben

Vonnegut és a Történet

2025. február 11. | , | 0 Hozzászólások

Kurt Vonnegut a fekete humor tragikomikus óriása volt, ellenkulturális ikon, pusztító ikonoklaszta, egy szépre szomjazó, boldogtalan kovakő, Mark Twain huszadik századi mogorva reinkarnációja. Egyszerre szerettem a könyveit és irtóztam tőlük. Az Időomlás után úgy éreztem magam, mint egy laposra kalapált alumíniumvilla, Az ötös számú vágóhíd még rosszabb állapotban hagyott. De amit ebben az előadásban (Shape of Stories) a jó történetek alakzatáról mond, attól a lélegzetem is elállt. Három okból.

bővebben

Aaron Renn: pozitív, semleges és negatív világok

2025. február 8. | , , , | 2 Hozzászólások

A Tűzfal podcast negyvenötödik részében egy nagy hatású esszé kapcsán az amerikai kultúra közelmúltbeli változásairól és az abban alkalmazott keresztény stratégiákról beszélgetünk. A végén egy csavarral. Igen, lesz szó Trumpról is, de ez majdhogynem lényegtelen, ha nem is teljesen az. A fókuszunk a kultúra és a kereszténység, mint mindig. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!

bővebben

Magyarországon egyáltalán nem olyan rossz a kereszténység megítélése

2025. február 4. | , , , , | 43 Hozzászólások

Néhány napja rendkívül érdekes globális statisztikákat tett közzé a patinás Pew Research Center. A világ harminchat országában a vallás és a nemzeti identitás kapcsolatát vizsgálták, és hogy az emberek szerint milyen hatással van a vallás országuk társadalmára. Az eredmények nekünk, magyaroknak kissé meglepőek lehetnek, és bennünket, aggódó keresztényeket is kizökkenthetnek a jól megszokott borúlátásunkból. Bár a mért adatok szembe mehetnek személyes tapasztalatokkal, láthatóan nem igazolják az egyes helyeken immár közhelynek számító megállapításokat, hogy mennyire negatívan gondolkodnak a magyarok a kereszténységről, pláne az elmúlt év botrányai fényében. Ezek a megállapítások igazak lehetnek bizonyos szubkultúrákban, de összességében nem megalapozottak.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK