Van Isten, vagy nincs Isten? Ez az alapkérdése Wass Albert Elvész a nyom című lebilincselő regényének. S ebben a regényben van az egyik leggyönyörűbb, legmegrendítőbb sírfelirat, amit valaha olvastam:
Hiribi
bővebben
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Spiritualitás
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (33) – Ítélet az istenek felett
„…az egyiptomiak sorra temették mindazokat az elsőszülötteket, akiket megölt az Úr, mert az Úr ítéletet tartott isteneiken.” (4Móz 33,4)
A Teremtő Istennek nem csupán az egyiptomiakkal volt baja. A bibliai világkép természetfeletti. Szemben áll Démokritosz materializmusával, Epikurosz hedonizmusával és a modern nyugati naturalizmussal. Az istenek számítanak.
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (32) – A kimaradás vétke
„Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!” (4Móz 32,6)
Izráel két és fél törzse megkedvelte a Jordántól keletre eső földeket, ezért azt kérik Mózestől, hadd maradjanak ott, ne kelljen bemenniük a Jordánon túli területre. Mózes azonnal látja a problémát. Ha ezek a törzsek leválnak a többiekről, meggyengítik az amúgy is sérülékeny szövetséget, és sokkal nagyobb baj szakadhat rájuk, mint amikor a kémek visszatértek a föld kikémleléséből és ellágyították a nép szívét. Negyven év bolyongással fizettek azért, vajon nem kerülnek-e Isten haragja alá, ha ezúttal is kudarcot vallanak?
Reggeli naplójegyzetek a Numeriről (31) – Egyenlően, de mégsem
„Felezd meg a zsákmányt a hadba vonult harcosok és az egész közösség között.” (4Móz 31,27)
Nagyon finom újraelosztási egyensúlyt látunk, amikor a katonák visszatérnek a Midján elleni hadjáratból. A megszerzett zsákmányt kétfelé osztják: egyik fele a katonáké marad, másik fele Izráael közösségéé lesz.
Kőkemény lelkigondozói szempont – Bolyki László írása a Yancey-ügyre adott reakciók kapcsán
Alig telt el fél év a Pintér Béla-ügy óta, itt egy újabb erkölcsi bukás, ezúttal viszont Philip Yancey-ről, a világhírű evangéliumi szerzőről, népszerű előadóról szólnak a lehangoló hírek, melyek túlzás nélkül állítható, hogy az egész evangéliumi világot megrázzák. A két történet sok szempontból hasonlít egymáshoz, de sok az eltérés is. Talán a legfontosabb különbség, hogy Yancey maga hozta nyilvánosságra az ügyét, nem próbálta meg bagatellizálni a tetteit, vagy áldozatnak bemutatni magát, hanem teljeskörűen vállalta a felelősséget mindenért, így nem is alakulhatott ki az a méltatlan helyzet, mint nálunk, a Pintér-ügyet követően. A közös pont a két történetben, hogy mindkét szolgáló nagyon népszerű volt a keresztények közt, és meglett férfiemberekként kiderült róluk, hogy hosszú éveken át kettős életet éltek, szembemenvén a saját maguk által is képviselt és hirdetett bibliai alapelvekkel.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK