Egy éve…
Egy éve indítottam útjára ezt a honlapot. Nem tudtam, milyen lesz a fogadtatása, fogja-e olvasni valaki, lesz-e visszhangja a cikkeimnek, csak azt tudtam, hogy írni akarok, és van sok gondolatom hozzá. Őszintén meglepett a látogatók (várakozásaimhoz – és egy teológiai honlaphoz – képest) nagy és növekvő száma, és a számtalan link, amely más helyekről a Divinity-re vezet. Meglepett a rendes kommenteken kívül az elektronikus postaládámba beérkező sok email is. (Ezúton köszönöm a visszajelzéseket, beleértve a jószándékú kritikákat is, és köszönöm a türelmet mindenkinek, akinek nem tudtam...
Mit jelent az, hogy „tűzzel sózatik meg mindenki”?
„Mert tűzzel sózatik meg mindenki. Jó a só, de ha a só ízetlenné válik, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és békességben éljetek egymással.” (Mk 9,49-50) Ezek Jézus szavai, melyeket Márk evangélista a botránkozásról és a gyehenna tüzéről szóló beszéd után helyezett el az evangélium szövegében. Jézus tűzről és sóról beszél (először tűzről, aztán sóról, a kettő között pedig a tűzzel való megsózatásról), és az olvasónak az a benyomása, mintha a mondatokat nem is tartaná más egyben, csak a só és a tűz képére való asszociáció. Lehet, hogy ez így is van. Mire gondolhatott Jézus a...
A funtineli boszorkány és az ítélet napja
A funtineli boszorkány egy vitatott szerző vitathatatlanul sikeres regénye. Gyönyörű és lebilincselő történet, melynek utolsó előtti bekezdése a Prédikátor könyvének hangulatát idézi: „Mindezek az idők elteltek már régen. Ma már senkit sem érdekel, hogy élt-e valaha boszorkány a Funtinelen vagy nem, s hogy ennek vagy annak a korhadó fakeresztnek itt vagy amott mi a története.” Wass Albert maga is tisztességadásnak, ácsolt fakeresztnek tekintette a regényt, mely „múló emléke hajdani időknek”. De aki olvasta már a háromkötetes elbeszélést, és beleélte magát az egyszerű havasi emberek mágikus...
Kedvesek, segítőkészek…
Olvasgatom a Krízis és katarzis (Harmat, 2009) c. interjúkötetet. A kötetben Erdélyi András olyan közéleti személyiségekkel beszélget, mint Bagdy Emőke, Kéri László, Heller Ágnes, Bod Péter Ákos, Korzenszky Richárd vagy Bihari Mihály. Az összes beszélgetés közül legjobban az Illéssy Jánossal, a KEVE vezetőjével készült interjú érdekelt, mert János nem csak közéleti emberként, hanem hívő keresztényként is vall az életéről. Jánossal évek óta együtt dolgozunk az Evangéliumi Fórum szervezésén, alázatos embernek ismertem meg. Ráadásul ő is éveket töltött az Egyesült Államokban. Tulajdonképpen ez...
„Miért ne válnál teljesen tűzzé?”
Vannak fenntartásaim a negyedik századi sivatagi atyák lelkiségével kapcsolatban, de a következő anekdota mélysége lefegyverez. „Lót atya odament József atyához, és azt mondta neki: ’Atya, amennyire tőlem telik, megtartom a kis szabályzatomat, a kis böjtömet és a kis imádságomat és meditációmat. Békességben élek, és a képességeimhez mérten igyekszem megtisztítani az elmémet minden gonosz gondolattól. Mi többet tehetnék még?’ Az öreg ember ekkor felemelkedett, kezeit az ég felé nyújtotta, ujjai olyanok lettek, mint tíz lángnyelv, és ezt mondta: ’Miért ne válnál teljesen tűzzé?’” Az egyház...
Idem vagy ipse azonosság?
A Szentháromságról szóló teológiai munkák egyik nagy kérdése, hogy milyen viszony áll fenn a bibliai üdvtörténetből megismerhető Szentháromság (üdvtörténeti Szentháromság) és az örökkévalóságban létező Szentháromság (immanens Szentháromság) között. Isten háromságként jelentette ki magát a mi történelmünkben: az Atya elküldte a Fiút, hogy megváltson bennünket, és elküldte a Lelket, hogy összekössön bennünket a Fiúval. De vajon Isten az üdvtörténet előtt (az üdvtörténettől függetlenül) is olyan, amilyennek az üdvtörténetben mutatkozik? Az örökkévalóságban is az üdvtörténetből megismerhető...
Szervét ötszázadik születésnapján Kálvinról
Tegnap volt Szervét Mihály ötszázadik születésnapja. Szervét tagadta a Szentháromságot, ezért Genfben máglyahalálra ítélték és kivégezték. A mindennapi.hu külön cikkben emlékezett meg a kerek évfordulóról és a spanyol orvos kivégzésének a körülményeiről. Ennek kapcsán szeretném én pedig egy tavalyi bejegyzésemre felhívni a figyelmet, melyben azt a kérdést járom körül, hogy vajon Kálvin felelőssé tehető-e Szervét máglyahaláláért. A cikkben Bruce Gordon és Alister McGrath történészi munkáira hivatkozva amellett érvelek, hogy a közhiedelemmel ellentétben Kálvin bizonyos szempontból maga is...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK