Filozófia Archives - Oldal 13 a 44-ből

A legjelentősebb kortárs keresztény filozófustól jelent meg magyarul könyv, és nem William Lane Craigről van szó

2023. szeptember 27. | Divinity, Filozófia, Tudomány | 2 Hozzászólások

Nagyszerű hír, hogy a Casparus Kiadó gondozásában megjelent Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés (eredetileg: Knowledge and Christian Belief) című könyve. Bár William Lane Craig nevét nálunk talán többen ismerik, mint Plantingáét, a „református episztemológia” atyjának tartott amerikai filozófus jelentőségét aligha tudnánk túlértékelni a keresztény filozófia huszadik századi reneszánszában. Legfőbb ideje volt, hogy valamelyik műve magyarul is elérhetővé váljon a keresztény bölcselet iránt érdeklődők számára. A magyar kiadást kiváló fordítói felvezetéssel látták el (a könyvet Paár Tamás fordította, Békefi Bálint szaklektorálta), amelyből az olvasók többek között megérthetik, miért jelentős Plantinga szerepe a gondolkodás történetében. A magyar kiadáshoz tőlem is kértek egy rövid ajánlót, ami így került a borítóra:

bővebben

A nők valóban képesek mély barátságokra

2023. szeptember 6. | Divinity, Filozófia, Művészet, Rendszeres teológia, Spiritualitás, Társadalom | 70 Hozzászólások

Elolvastam a Tóth Sárával készített interjút a Felszabtér blogon. Sárát még abból az időből ismerem, amelyiket élete „egyik legcsodálatosabb korszakának” nevez. Ezek azok az évek, amikor kapcsolatba lépett a MEKDSZ-szel és aztán a Harmat alapító-főszerkesztőjeként dolgozott. Nekem is meghatározó volt az az időszak, többek közt éppen azért, mert a MEKDSZ munkatársaként Sárával szinte minden nap hosszas beszélgetésbe elegyedtünk a közös Harmat/MEKDSZ-iroda konyhájában. Élveztem a társaságát és azt is, hogy megvitathattuk egymás gondolatait. Azok az évek elképesztően fontosak voltak az intellektuális ébredésemben, C. S. Lewis-t például Sárától „kaptam”, és egy idő után Kálvin is azt hiszem, valamelyest összekapcsolt bennünket. Később én is angol szakon végeztem, az egyetemen az irodalomkritika volt a filozófia mellett a kedvenc tárgyam, diplomadolgozatomat a középkori allegóriáról írtam. Teológusként is a teológia metaforikus természete lett a legizgalmasabb terület számomra. Amikor 2009-2010-ben posztgraduális tanulmányokat folytattam a St. Louis-i Covenant Theological Seminary-n, kutatási témámnak részben ezt választottam. Lehet, hogy a 90-es évek hatása, de ma is nehezen találok a spiritualitást mélyebben meghatározó témát az irodalomelmélet és a teológia összefüggéseinél. Sárával osztozom tehát a metaforikus beszéd fontosságának elismerésében.

bővebben

Különvélemény, Tűzfal, kultúra, egyebek

2023. szeptember 1. | Divinity, Filozófia, Kultúra, Művészet, Spiritualitás, Társadalom, Teológia, Tudomány | 0 Hozzászólások

Az alább belinkelt videóban Tóth Krisztián baptista teológus moderálásával beszélgetünk Somody Imrével és Bolyki Lacival - ahogy a cím szól - napjaink társadalom- és kultúraformáló erőiről. No meg a podcastjeinkről. Imrével a Különvélemény podcastet csináltuk évekig, Lacival a Tűzfal podcastet készítjük második éve, és ezek témái valóban társadalmi-kulturális kérdéseket is lefednek. Aki szeret benézni a kulisszák mögé, vagy az érdekli, hogy van-e bármi kapcsolat a két podcast között (rajtam kívül), esetleg hogy lesz-e új Különvélemény epizód, annak érdekes lehet ez a beszélgetés. De talán...

bővebben

Szent Ágoston látomása Isten szabad városáról

2023. augusztus 31. | Bibliai teológia, Divinity, Egyén, Filozófia, Közösség, Kultúra, Rendszeres teológia, Spiritualitás, Társadalom, Teológia | 6 Hozzászólások

Amikor Kr. u. 410-ben a vizigót Alarik csapatai feldúlták Rómát, olyan civilizációs átrendeződés vette kezdetét, melyhez képest a Nyugat hegemóniájának mostani megingása jelentéktelen bolhacsípésnek látszik. Az Örök Város addig elgondolhatatlan megrendüléséért sokan a kereszténységet tették felelőssé. Ez egyáltalán nem tűnt abszurdnak, hiszen Nagy Konstantin csupán száz évvel korábban vette magára a kereszt jelét, Theodosius császár pedig mindössze három évtizeddel azelőtt tette a (niceai) kereszténységet államvallássá. Az antik rend hívei úgy gondolták, hogy a Mediterráneumot sasként uraló Római birodalom számára végzetessé vált a „sápadt Galilei” erőtlensége, a kereszten függő Megváltó egyszerűen nem tudta úgy védeni Romulus és Remus hagyatékát, mint a régi római istenek. A keresztényeket ért vád annyira súlyos volt, hogy Augusztinusz (Szent Ágoston) tizenhárom évet szánt annak megválaszolására. Hippó tudós püspöke ennyi idő alatt írta meg ugyanis az Isten városáról szóló monumentális apológiáját, amit én pedig ezen a nyáron olvastam végig, régi vágyamat beteljesítve.

bővebben

Miért írok a teológia mellett kultúráról is?

2023. május 28. | Divinity, Filozófia, Kultúra, Művészet, Spiritualitás, Társadalom, Teológia, Tudomány | 2 Hozzászólások

Miért írok a teológia mellett kultúráról is?Nagyon egyszerű. Lesslie Newbiginnel egyetértve úgy gondolom, hogy a kereszténység igazsága nyilvános igazság. Nincs duplex veritas, vagy ahogy Szent Ágoston fogalmazott: minden igazság Isten igazsága. Ami persze rengeteg kínzó kérdést felvet, de számomra most ebből az a lényeg, hogy egy valóságban él hívő és nemhívő, ha más narratívákban értelmezik is azt, ezért a hívő ugyanúgy sokat gondolkodik a valóság közös metszeteiről, mint a nemhívő. Szóval számomra a kereszténység és a kultúra között nincs mély árok, inkább az egymással való viszonyukat szeretném jól érteni.

bővebben