Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Exegézis

Az Isten országa (10) – Az ország titka

2022. április 22. | , , | 2 Hozzászólások

Jézus szolgálatában az Isten országa váratlan formában jött el. Ez a váratlan forma ejtette zavarba Keresztelő Jánost, aki a Messiás érkezésével együtt várta az ítéletet is. Bár Jézus körül hatalmas csodák történtek, a kozmikus várakozásokhoz képest ez erőtlennek tűnt. Ráadásul nagy volt az ellenállás is, és a vallási vezetők a római elnyomókkal szövetkeztek, hogy Jézust megöljék, a körülötte kibontakozó mozgalmat pedig eltiporják. A tanítványok is értetlenül álltak az ország megvalósulásának ilyen formája előtt. Jézust ezért példázatokban kezdte elmagyarázni nekik az Isten országa titkát. Számos példázat közül most kettőre irányítom a figyelmet – a mustármag és a kovász példázatára –, amelyek ugyanazt a központi igazságot szemléltetik: az ország egy nagy jövő kicsiny kezdete.

bővebben

Az Isten országa (7) – Mi az Isten országa?

2022. március 23. | , , , | 1 Hozzászólás

A sorozat eddigi részeiben arról volt szó, hogy az Isten országa az Izráelnek adott ószövetségi ígéretek beteljesülése, köze van a két világkorszakhoz (jelen és eljövendő), valamint Istennek a Sátán feletti uralma mutatkozik meg benne. Az Isten országa közelségét Keresztelő János hirdette meg, pontosan jelezve, hogy az eljövendő ország Jézus Krisztus személyében és szolgálatában közelített el. Arról is szó volt, hogy Jézusban hogyan köszöntött be ez az ország. Definíciót azonban eddig még nem adtam az Isten országára. Ezt most megteszem, de mielőtt rátérek, tisztázzunk egy különbséget, amely a szinoptikus evangélisták szóhasználatában jelentkezik.

bővebben

Az Isten országa (6) – Az ország eljövetele

2022. február 22. | , , | 2 Hozzászólások

Keresztelő János bejelentette az Isten országa küszöbönálló eljövetelét, a Messiás érkezését, a közeledő szétválasztást és ítéletet. Később azt is meg kellett értenie, hogy a Messiás eljövetele először nem hoz még ítéletet. „Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa.” (Jn 3,17) Ez az Isten jókedvének esztendeje, de még nem a bosszúállása napja. Most azt nézzük meg, hogyan érkezett meg Jézus személyében és szolgálatában az Isten országa. Ez főleg a szinoptikus evangélisták, Máté, Márk és Lukács témája. János is beszélt az Isten országáról, csak ő inkább az örök élet és a világosság szavakkal illette (pl. „múlik a sötétség, és fénylik már az igazi világosság”).

bővebben

Az Isten országa (1) – Betelt az idő

2021. december 23. | , , , | 3 Hozzászólások

Az evangéliumokat olvasva feltűnő, milyen nagy hangsúlyt kap bennük egy téma: az Isten országa. Az Isten országa (ἡ βασιλεία τοῦ θεου) Jézus tanításának a középpontjában áll. Jézus újból és újból az Isten országáról beszél, az Isten országát illusztrálja, az Isten országára keres példázatokat, az Isten országába való bemenetelre hív, és az Isten országa eljöveteléért való imára buzdít. Ha figyelmen kívül hagyjuk az Isten országa témáját, egyszerűen nem érthetjük meg sem Jézust, sem az evangéliumot. Az Isten országáról szóló tanítás nélkül az evangéliumi teológiából és lelkiségből valami esszenciális elem mindig hiányozni fog. Ebben az új sorozatban ezért most az Isten országára szeretném ráirányítani a figyelmet. Kezdjük ott, ahol Márk evangéliuma kezdi Jézus szolgálatát.

bővebben

ELIZEUS-TERZINÁK

2021. december 19. | , , , , , , | 1 Hozzászólás

A terzina a Commedia versformája volt, amelynek főbb jellemzői a hármasrím, a jambikus időmérték, a meghatározott szótagszám. Elizeus történetének újrameséléséhez alkalmasnak találtam ezt a formát, de ahogy élesebb szemű olvasóim azonnal látni fogják: az időmérték követelményének nem tettem eleget. Mentségemre szolgáljon, hogy Dante kiváló fordítói is megbontották a terzina szabályait: Nádasdy a rímeket hagyta el, Babits időnként a jambikus ritmust. Nem mérem magam hozzájuk, Dante mesterhez különösen nem, részemről a jambusokról való lemondás talán csak a tanonc tiszteletlensége a techné iránt. Az ok az eredményhez hasonlóan prózai: nem tudtam elbocsátani egy-egy kedves képet, gondolatot, szót, tipológiát, és úgy gondoltam, a modernitásban ezt már talán megtehetem. A rímhez és a szótagszámhoz viszont mereven ragaszkodtam. De leginkább ahhoz, hogy hű legyek a bibliai Elizeushoz, akiről most mesélni akarok.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK